Nem kell tartani a munkavállalónak attól, ha munkaerő-kölcsönzéssel sikerült elhelyezkednie akár hőn áhított cégénél, akár máshol. Mint mindennek, ennek is megvannak azok a területei, amivel érdemes tisztában lenni ahhoz, hogy a későbbiek során se érjenek kellemetlen meglepetések, ám attól, mert időben kell róla tájékozódni, nem jelent veszélyt a munkavállalóra nézve sem. Az informáltságot nem szabad itt sem megspórolni, azonban utána ennek meglesz a gyümölcsöző jutalma. A felesleges félelmeket tehát ki lehet küszöbölni a megfelelő tájékozódással.

Miért éri meg a munkaerő-kölcsönzés?

A cégeknek azért éri meg munkaerő-kölcsönzéssel foglalkoztatni munkavállalókat, mert ezáltal a rendelkezésükre áll egy közvetítői cég adatbázisa, gyorsasága, tapasztaltsága. Így, amikor váratlan helyzet áll elő, gyorsan kell pótolni egy lesérült, vagy más okokból hirtelen kieső munkaerőt, akkor nem kell leállnia a vállalatnak más fontos projektekkel, és minden erőforrást a pótlásra fókuszálni. Nem minden cégnek van jól működő Hr osztálya, amely a toborzás területén is teljességgel bevethető, ilyenkor is hasznos munkaerő-kölcsönzést kérni. Valamint, az olyan szektorokban, ahol magas a fluktuáció, vagy ingadozó a munkaerőigény, szintén előnyös választás a munkaerő-kölcsönzés lehetősége. A céges életet nagyban megkönnyíti, ha ilyenkor van egy közvetítő céggel kapcsolat, akikre rá lehet bízni a munkaerő pótlás munkáját, rengeteg időt, energiát és pénzt is meg lehet vele spórolni. A munkavállalónak pedig azért lehet előnyös, mert például, amikor le is jár egy ilyen időszakos szerződés, szerencsés esetben már jöhet is a következő megbízás. Mivel benne van a közvetítő cég adatbázisában, tudnak újra ilyen munkát találni a munkavállalónak, így nem marad hoppon, rábízhatja magát a közvetítő cégre, ami egyfajta támaszt is jelenthet.

Mit érdemes erről a foglalkoztatásról tudni munkavállalóként?

A munkaerő-kölcsönzésen keresztül történő elhelyezkedési formának is megvannak a maga tudnivalói. Például, a cég nem tehet juttatásokban különbséget a kölcsönzött munkaerő és a saját állományban foglalkoztatott munkaerő között. Ha ez mégis megtörténne, akkor az a cég számára elég kellemetlenül végződhet, hiszen egy hatósági ellenőrzés során büntethetőek lesznek. Ezért például, ha kölcsönzött munkaerőként azt tapasztaljuk, hogy nem fair módon, a velünk azonos munkakörben levő, de a vállalat saját állományában foglalkoztatott kollégánk magasabb fizetést kap, ugyanazért a munkáért, akkor nyugodt szívvel lehet jogorvoslati igénnyel élni. A munkaerő-kölcsönzés általi foglalkoztatásnak is megvannak a maga szabályai és jogai, ezeket ezért érdemes tudni, hogy ne egy kiszolgáltatott viszony legyen – ahogy bármi lehet az, információ hiányában, - hanem egy előnyös munkakapcsolat. És ez nemcsak a fizetésre, de a cafeteriára és az egyéb juttatásokra ugyanígy vonatkozik. Másik ilyen terület lehet a szabadságolások terepe. Itt szintén ugyanazok a jogok illetik meg a kölcsönbe vett munkaerőt, mint a saját állományban foglalkoztatottat. Annyi különbséggel, hogy a szabadságok időpontját illetően lehet megegyezés a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő cég között.

Mégis, melyek a különbségek?

A munkaerő-kölcsönzés által foglalkoztatott munkavállalók mégis különböznek bizonyos területeken a saját állományban foglalkoztatott munkavállalóktól. Érdekes hasonlattal élve ugyanúgy, mint egy lakóparkban a bérlők és a tulajdonosként ott lakók között is vannak persze különbségek, ha például lakógyűlésre kerül sor. Ugyanakkor vannak azonos jogaik, hiszen ugyanúgy fizetik a közös költséget, és ugyanúgy elszenvedik vagy élvezik a körülményeket. A munkaerő-kölcsönzés esetében például a különbség megnyilvánul a felmondási időben. A 30 nap itt 15 napra csökken. Viszont ez félreértésekre adhat okot, hiszen alap esetben is csak a felét köteles ledolgozni a munkavállaló, és csak arra kap bért. Tehát ez inkább a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkoztatottra nézve előnyös, mert úgymond, hamarabb szabadulhat.