Munkaerő-kölcsönzésre számos helyzetben lehet szüksége egy cégnek. Hirtelen előálló
szituációk is okozhatják a szükséghelyzetet, de akár többedszer előforduló alkalom is
indokolttá teheti a munkaerő-kölcsönzés alkalmazását. Akármi is a kiváltó ok, ilyen
esetekben jó, ha van olyan közvetítő céggel szerződés, akikre lehet számítani a szükség
idején.
Mikor lehet szükség munkaerő-kölcsönzés alkalmazására?
Munkaerő-kölcsönzés igénybevétele számos ügyintézésben és ügykezelésben lehet hasznos
a cég számára. Egy közvetítéssel foglalkozó cég segít ezeknek az ügyeknek,
papírmunkálatoknak az intézésében. A munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég segít például
a szabadságolások problémájának a megoldásában, bizonyos betanított munkakörökbe
ilyenkor lehet időszakosan beállítani új munkaerőt, a szabadságok idejére.
Ez nagy segítséget nyújthat az olyan cégek életében, ahol a szabadságolások alatt sem fér
bele, hogy félig-meddig akár, de megálljon az élet a cégben. Kisebb vállalkozásoknál ilyenkor
hirtelen a cég tulajdonos családja áll be segíteni a cég életét, de hosszútávon ezek nem a
legkivitelezhetőbb megoldások. Erre is jó megoldást kínál a munkaerő-kölcsönzés
alternatívája.
Továbbá, akkor is szükséges lehet ennek alkalmazása, amikor sürgős vagy nagyobb
megrendelések teljesítésére szakképzett vagy akár szakképesítést sem igénylő munkaerőre
van szükség. Valamint, amikor új, vagy akár több dolgozóra van szüksége a cégnek, a ritmus
fenntartása érdekében, viszont nem tudja, vagy nem akarja saját állományba venni őket a
létszámstop miatt. Emellett a hirtelen kieső munkatársak gyors és szakszerű pótlására is
hasznos munkaerő-kölcsönzést alkalmazni, illetve ravaszabb cégek olyankor is igénybe veszik
a szolgáltatást, amikor biztosra akarnak menni, mielőtt saját állományba felvenne egy új
munkaerőt.
Ilyenkor a munkaerő-kölcsönzéssel élve először kipróbálja a munkavállalót, és, ha beválik,
akkor veszi csak fel állományába. Továbbá, ha költségeit gazdasági megfontolásból szeretné
optimalizálni egy cég, akkor is praktikus döntés, hiszen a munkaerő-kölcsönzési szolgáltatás
díja nem bérköltségként fog jelentkezni, hanem sima költségként.
A három szereplő a folyamatban
A munkaerő-kölcsönzés során három szereplő vesz részt a folyamatban. Az egyik maga a
munkáltató, vagyis a kölcsönbeadó, aki megkeresi a megfelelő munkaerőt a cég számára. Az
ő feladatuk a fent taglaltak vállalása, maga a toborzás és a rátermett dolgozó megtalálása
rájuk hárul. Ők viszik tehát a teendők oroszlánrészét a kölcsönzési folyamatban. A másik fél a
foglalkoztató, vagyis a kölcsönvevő cég, akiknek szüksége van a közvetítő cég segítségére a
megfelelő munkaerő megtalálásához.
Ők fizetik meg a közvetítő céget azért, mivel kiszervezik a számukra azokat a feladatokat,
amelyekre nekik nincs idejük. Ezzel óriási terhet vesznek le a cég válláról, hiszen ez a
szolgáltatás lényege. A harmadik fél a folyamatban pedig maga a munkavállaló. Ő az a hal,

amelyik a közvetítő cég horgára akad a toborzási horgászás során. A kölcsönbeadó fél és a
kölcsönvevő fél között polgári jogi jogviszony keletkezik. A kölcsönbeadó és a munkavállaló
között pedig munkajogi jogviszony, tehát munkaszerződés jön létre. A három szereplő ilyen
jogi kapcsolatba kerül egymással.
Érdemes élni a lehetőséggel
Nem érdemes sztereotípiákra és bizonytalanságot keltő érvekre figyelni a témában, hiszen
számos jó gyakorlati tapasztalat szól a szolgáltatás igénybe vétele mellett. Ráadásul, mind a
három fél részéről, hiszen mind a közvetítő cégnek sikerélmény, hogy működik az általa
nyújtott szolgáltatás, melyről elégedett cégek és az elégedett toborzott munkaerők
tanúskodnak. Ha cége megfáradt a sok adminisztratív és toborzási teendőtől, és a fent
leírtaknak nagy hasznot tudná venni a céges élet mindennapjait tekintve, akkor érdemes
esélyt adni a szolgáltatásnak, és ha beválik, akkor hosszútávon is hasznos lesz a cég életére
nézve!